Kampányhivatal

A demokrácia szót lejárattuk. 1989 után túl sokszor hangzott el. Ma már senki sem mondja, pedig talán közelebb állunk az igazi demokráciához, mint az előző években. A demokrácia Wiki-s meghatározás szerint a következőt jelenti: „A demokrácia kormányzati forma, amelyben a hatalom gyakorlásában a nép (majdnem) minden tagja részt vehet származásra való tekintet nélkül.”

A származás kérdés kisebbségi nemzeteknél nagy hangsúlyt kap. Nálunk is így van. De térjünk csak vissza a demokráciára. Rég hallottam a szót, valahogy eltűnt a közbeszédből. Tévében, újságokban is ritkán botlunk bele, a politikusok idegenkednek tőle. Pedig a jelentése fontos, még a kampány szempontjából is.

Többször is elhangzott már, hogy Olosz Gergelynek kampányolunk. Nyilvánvaló a dolog, elvégre ez a blog a kampányiroda blogja. Természetes, hogy azt szeretnénk, hogy önök-ti Olosz Gergelyre szavazzatok, de hiszünk a demokráciában is és elfogadjuk azok véleményét is, akik másképp gondolják.

Másképp gondolni, másképp látni a dolgokat ennek ellenére luxus. Nálunk Európában is úgy tűnik néha. Sepsiszentgyörgyön Bara Zoltánnal beszélgettünk. A negyven körüli férfi Felvidékről érkezett, amúgy pedig a Magyar Koalíció Pártjában a külügyi titkári tisztségét tölti be.

A világon szétszórt magyarság helyzete talán sehol nem hasonlít annyira az erdélyi magyarság helyzetére, mint Szlovákiában. Rosszabb a számarányuk, de nem ez a tulajdonképpeni probléma. Bara Zoltán hazája politikai helyzetét ismertette és elmondta: 2006-ban, Szlovákiában véget ért egy szakasz, amely nem csak gazdasági, hanem demokratikus fejlődést jelentett. Annak ellenére, hogy politikai elemezők szerint a Robert Fico által létrehozott „katasztrófa koalíció” létrejöttének megközelítőleg egy százalék esélye volt, megalakult a szélsőséges és ultra nacionalista pártokat tömörítő kormány.

Olyan ez, mintha a Nagyrománia Párt (PRM) hirtelen kormányra jutna az Új Generáció Pártjával (PNG).

A politikus szerint az is előrelátható volt, ez a konstelláció szlovák-magyar ellentétekhez, sőt nemzetközi konfliktusokhoz vezethet. A dolog meg is történt. A rohamosan elferdülő politikai stílust nemsokára kormányzati tettek is követté. „Szlovákiában az a párt flel az EU-s alapokértt, amely a legtöbbet tett annak érdekében, hogy az ország nehogy bejusson az Unióba.” – mutatott rá a politikus. Ennek következtében idén a 176 iskolát tartalmazó, Uniós támogatást élvező tanintézmények listájára egyetlen magyar nyelvű iskola sem került fel, annak ellenére, hogy Szlovákiában a magyarság aránya meghaladja a 10 százalékot.

Olyan ez, mintha az összes székelyföldi iskola nem kapna egy fityinget sem. Kovászna megyében, a legtöbb község iskolája és óvodája kisebb-nagyobb pénzösszegeket kapott az elmúlt 4 évben felújításra, vagy épületbővítésre. Sok a magyar óvodás

Szlovákiában azonban rosszabb a helyzet. A pénzügyi diszkrimináció megjelenik a kisebbségi kultúrintézmények, projektek finanszírozásában is, különösen a magyarokat érintő támogatások tekintetében.

A magyar identitás megőrzését igyekeznek megakadályozni az olyan típusú rendeletek, minta  nemrégiben hozott tankönyv törvény. Mint ismeretes, egy nemrég hozott döntés értelmében a szlovák tankönyvekben nem szerepelhetnek magyar nyelven helységnevek.

Bara Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a kezdetekor csak politikai nyilatkozatok terén mutatkozó, később már intézményes diszkriminációban, sőt a magyar ajkú lakósság bántalmazásában végződő cselekedetek, a demokrácia visszafejlődése a 2006-os választások következménye. „Akárcsak Romániában, Szlovákiban is elfordultak az emberek a politikától és nem kívántak részt venni a közösségi döntésekben, azonban a politika következményeit mindenki érzi”. Bara elmondta azt is, hogy épp a csökkent érdeklődés miatt kaptak nagyobb súlyt a szélsőséges pártok. Az extrémnek számító pártok szavazói mindig aktívabbak (gondoljunk csak bele: ha románok vagyunk és attól tartunk, hogy holnap leszakítják az ország egy részét komolyan támogatjuk majd a pártot, amelyikről úgy gondoljuk, hogy megvédi az ország területi egységét).

Úgy gondoljuk, hogy a jövő nem sötét. Kampányon kívül is optimisták vagyunk, bízunk abban, hogy a régiónkban főként a magyar politikusok lobbiának is köszönhető mozgás nem áll le. Abban is bízunk, hogy Romániában nem lesz ilyen szélsőséges koalíció – talán, mert az ország átlagosan is mérsékeltebb, mint Szlovákia.

A példa azonban ott van: két év alatt, egy kisebbségi jogokkal jobban felszerelt országból rossz kisebbségpolitikát folytató ország lett. Ezen az Európai Unió sem tud segíteni, mert jelenleg nincs olyan törvény, ami a kisebbségeket védene. Ebben az esetben viszont önerőből kell vigyáznunk magunkra. Kovászna megyében valószínűleg szép számban lesz magyar képviseletünk. A megmaradt szavazatokra is szükség van, mert az új választási rendszerben ilyen módon, azokon a megyéken is tudunk segíteni, ahol nincs olyan sok magyar mint nálunk. Ez azonban csak a nem függetlenként induló jelöltekre igaz.

Fontos, hogy eldöntsék, hogy kire szavaznak, szavaztok. De még fontosabb, hogy szavazzanak, szavazzatok.

lejegyezte: Béla